Komsztár (Comstar)

"Az üzenet gyors továbbítása a túlélés miatt létszükség, az üzenet birtoklása hatalom."

Komsztár doktrína

   A szervezetet 2788-ban hozta létre Jerome Blake azzal az elképzeléssel, hogy megőrzi a legendás Csillagliga technológiai örökségét annak érdekében, hogy nehogy megint egy sötét korszak köszöntsön az emberiségre.

Komsztár jelképe

  Jerome célul tűzte ki a Csillagliga fejlett technológiája összegyűjtését és megőrzését. Embereivel elfoglalták a HyperPulse generátor (HPG) csillagközi hírközlő hálózatot és meggyőzték a nagy Házak uralkodóit az együttműködésre, mert a túlélés szempontjából elengedhetetlen a kommunikáció.
  Blake egy merev, vallásos hierarchiát épített fel, amelyet püspökként együtt irányított a Komsztárügyeiért felelős Első Kör kántoraival. A szervezeten belül létezett egy titkos társaság is, mely a Csillagliga vívmányait óvta. Elhitették a belső szférai emberekkel hogy csak egy Komsztár-os tech ismerheti a régtech tanait és a HyperPulse generátor működését. 

Prímások a Komsztár idejében
Jerome Blake (hírközlési miniszter)	2788-2819
Conrad Toyama (Dieron kántora)	2819-2837
Raymond Karpov (Alfa C kántora)	2837-2875
Andrea Marteen (Arcturus kántora)	2875-2901
Dwight Kurstin (Caph kántora)	2901-2902
Gregori Hartford (Procyon kántora)	2902-2910
Kari Marie Marshall (Procyon kántora)	2910-2930
Hollings York (Új-Föld kántora)	2930-2947
Adrienne Sims (Oriente kántora)	2947-2979
Yin Takami (Új-Föld kántora)	2979-2994
Allen Rusenstein (Alfa C kántora)	2994-3006
Julian Tiepolo (Atreus kántora)	3006-3029
Myndo Waterly (Dieron kántora)	3029-

   Conrad Toyama lett a következő püspök Blake 2819-es halála után. Püspöksége alatt tovább erősítette a rend belső szigorát és elszigetelődését a "külvilággal" szembe. Létre hoztak egy úgynevezett Zsoldostáblát amivel a zsoldosok szerződés kötéseit vonták saját hatalmuk alá.

   Amennyiben a zsoldoscsapat nem teljesítette a szerződésben foglaltakat, aligha menekülhetett el a Komsztár szinte mindenhová elérő keze elől. Emellett a szervezet azonnal értesítette a szerződésszegésről a többi lehetséges megbízót. Sőt, sokszor meg is fenyegethette azokat, amennyiben ennek ellenére is felfogadták az érintett egységet.

   Ezzel és az üzenetek korlátlan hatalmával, nem egyszer tűntek el módosultak vagy érkeztek más időpontban (sokszor pont rossz időben vagy éppen késve) a HyperPulse üzenetei, hatalmas befolyásoló tényezővé váltak a Belső Szféra történelmében. Minden erejüket annak szentelték hogy beteljesüljön 'Blake álma' megőrizve a Csillagliga technológiáját addig amíg Kerensky utódai vissza nem térnek és együtt helyre nem állítják az áldott békeidőket...

Rom

   A Komsztár védelmi szervezete, még maga Blake alapította 2811-ben. Feladata, hogy megvédjék a személyzetet és azok családtagjait, valamint a Komsztár bázisokat az esetleges támadásoktól. Minden belső világ, amelyen HPG állomás működik, rendelkezik egy ROM bázissal is.
  Később ezt kiterjesztették belső és külső védelmi intézkedésekre, melybe szinte minden olyan dolog beletartozott ami az érdekeiknek megfelelt. Rom ügynökök kutatták a Belső Szférát és a Perifériát rég elfeledett Csillagligás technológiák után a Komsztárnak. ha nem sikerült megszerezniük akkor megsemmisítették bármi és bárki árán. Jelszavuk : ha nem a miénk akkor senkié.
 Hiresebb ügyük a Helm-i archívum, amiért több millió civilt és egy Zsoldos egységet is feláldoztak.

Komgárda

   A hadtest alapját még Jerome Blake hozta létre a Csillagliga Terra védelmi erőkből közvetlen a szétválás után. Feladatuk egy esetleges támadás kivédése valamely Ház oldaláról a Terra vagy valamelyik HPG ellen. Blake tudta azonban hogy egy ilyen erő birtoklása veszélyt jelenthet semlegessége okán ezért teljesen titokban tartották és fejlesztették. Leginkább azokból a Csillagligás technológiából amit megszereztek az idők során. Így ők rendelkeztek nagy mennyiségben a  legfejlettebb technológiájú egységekkel a Belső Szférában

Komgárda alakulat

   Szervezettségük a Utódállamok 4-es rendszere helyet a 6 egység beosztást kapták. A Terrán kezdték meg a pilóták képzését egy erre a célra alapított Akadémián. 3049-re 50-en teljes Mech ezreddel és ezek támogató egységeivel rendelkeztek bármilyen támadás kivédése ellen.

Egy mech belsőszerkezeti metszete

  Ezenkívül néhány hadihajó is a birtokukba került amit egy-egy kietlen rendszerben állomásoztak. Ezek felfegyverzett űrugrók voltak még a Csillagliga idejéből amik itt maradtak a Kivonulás után, az utódállamok közül senki nem rendelkezett ilyen űrjárművel.

Aegis osztályú hadihajó

-








 

Szabad Rasalhág Köztársaság

Szabad Rasalhág Köztársaság (Free Rasalhague Republic)

(Demokratikus Köztársaság)

Főherceg: Haakon Magnusson

Jelkép:

A legfiatalabb önálló birodalom, amelyet igazság szerint a Negyedik Örökösödési Háború hozott létre, a Rasalhág területek még a 2300-as években kerültek Kurita hódolat alá, azt megelőzően Skandináv (főleg Svéd) nemzetek alkották a terület lakosságát, amely egy demokratikus, ám nem eléggé erős, laza szövetségbe tömörültek. A 3034-ben megalakult Szabad Rasalhág Köztársaság noha többé-kevésbé megőrizte Skandináv identitását, ám nem múlt el nyomtalanul a bő hétszáz éves megszállás, és a mindennapokba beépült a japán nyelv és kultúra is (olyannyira, hogy hétköznapi szinten a svéd és japán nyelv egyvelegét használják).


Egyedülálló módon a nagyobb hatalmak közül, a Köztársaság demokratikus politikai rendszerrel rendelkezik, ahol a lakosság szavazza meg, hogy ki kerüljön a parlamentbe (ami négy kamarára bomlik, és minden kamara meghatározott területeken felelős a jogalkotásért), és a parlament szavazza meg a Herceg személyét, aki nem csak a legfőbb katonai vezető, de egyben a Nemzeti Bank (Riksbank) kancellárja is. A bolygók uralkodóit (Valdherren) szintén hasonlóképpen nevezik ki, a segítőjüket, a herceget (Duke) azonban a nép választja. Az örökösödés kizárt, minden beosztás kinevezés illetve választás útján kerül betöltésre.

Haakon Magnusson

Haakon Magnusson a Rasalhág Katonai Körzet központjában, Scandislumban született, fiatal korában látva a skandináv származású társai elleni erőszakot, először a békés tüntetők közé szegődött, ám mikor ezeket erőszakkal leverték, csatlakozott a fegyveres ellenálláshoz. Az első alkalommal Skandináv Emberek Serege nevű félkatonai szervezet tagja lett, ám rögtön az első merényletkísérletnél elfogták, és évekre börtönbe vetették. Szabadulása után visszatért az ellenállók közé, ám hamarosan egy komolyabb szervezet, a Tyr tagja lett, és itt gyorsan az egyik legsikeresebb függetlenségért harcoló csoport vezetője lett. A Negyedik Örökösödési Háború után a Drakónisok és a Comstar megkereste, hogy segítsen a független Rasalhág megvalósításában, Magnusson nagyon gyanakvóan tekintett az ajánlatra, mivel csapdát sejtett mögötte (e téren mind a Drakónisokkal, mind a Lyránokkal voltak már keserű tapasztalatai), ám végül kötélnek állt, és a Szabad Rasalhág Köztársaság Főhercegének kiállotta ki magát, majd később népszavazáson erősítette meg hatalmát. Kapcsolatait és karizmáját kihasználva, sikeresen népe élére állt, és népszerűségét kihasználva hatalmát meg tudta őrizni.


Gazdasági szempontból a kis állam méretéhez képest meglepően jól teljesít, igaz még így is elmaradnak a legkisebb nagyhatalom, a Liao-k mögött. Iparuk viszonylag fejlett, de első sorban kereskedelem terén sikeresek, főleg, mióta megalakult a FedCom, amely közvetlenül nem kereskedik a Drakónokkal, ám ezt a problémát a Rasalhág örömmel hidalja át.

Egy Dragon a 3th Drakøns egységből

Katonai szerve (a némileg furcsa elnevezésű) Királyi Rasalhág Hadsereg (Rasalhuge Kungsarmé), és a Lyrán illetve Drakón harceszközök egyvelegéből, illetve a mindkettő taktikai és stratégiai elemeiből építkezett fel, némi Comstar támogatással (akiktől ősi és igen fejlett Mech-eket kaptak, ha kis számban is). Mechjeiket négy különböző típusú egységbe szervezték, a Drakøns a nehéz és roham mechekkel operáló, főleg véderőként működő egységek neve, a Freemens a főleg közepes mechekre épülő támadóegységeké, a Hussars a könnyű és közepes mechekkel rendelkező üss-és-fuss taktikát használó gyors egységeket takarja, míg a Kavalleri a könnyű mecheket használó felderítők.

A 3th Drakøns jelképe, az Ezüst Róka Haakon Magnusson-ra utal (ez volt a beceneve)
Memmingen pedig egy bolygó neve, ahol komoly vérengzés történt hajdan 

A sereg morálisan kifejezetten jól áll, nagyon motivált, jól összefogott, noha a képzés minősége erősen változó képet mutat. Mivel katonai iparuk gyenge, ezért saját Mech típusaik nincsenek, inkább a meglévő Lyrán és Drakón típusok gyártásával próbálkoznak.


Titkosszolgálatuk a MIMIR első sorban a belső kémelhárításra és csillagközi bűnügyekre specializálódott, ám e téren (köszönhetően az évszázados ellenállási tapasztalatoknak) a legjobbak közé tartozik.

Kapellán Konföderáció (Liao-ház)

Kapellán Konföderáció (Capellan Confederation):

Liao-ház

Kancellár: Romano Liao
Jelkép:

A Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió egy idealizált mása, a Belső Szféra területileg legkisebb birodalma, ami ugyanakkor népesség terén nem marad el a többitől, vagyis relatíve magas népsűrűséget mutat fel. Uralkodója az autokratikus rendszerben a Kancellár, aki a Liao-ház tagja. A Kancellárt az Előljárók választják meg, amely egy hat tagú tanács, amely a Kancellárból és az öt tagállam irányítóiból áll, és a törvényalkotásért felelős. Alattuk található az Ivadékok Háza (House of Scions), amely a Kapellán nemesség játszótere.

Romano Liao

Romano Liao a regnáló kancellár, akinek apja Maximillian Liao beleőrült a Negyedik Örökösödési Háború veszteségeibe és öngyilkosságot követett el. Romano vaskézzel irányítja a Konföderációt, és minden idegszálával azon van, hogy visszaállítsa annak önbecsülését, így például a hadsereg morálját sikeresen helyrehozta egy, a Kanópusz-előljáróság elleni győztes hadjárattal, a Maskirovát pedig szinte újraépítette. A kancellár külső megfigyelők szerint nem kevésbé őrült, mint apja lett, de kiegyensúlyozatlan viselkedése inkább a paranoiára vezethető vissza, továbbá pedig gyűlöletére áruló nővére Candice és férje, Justin Allard  ellen.

Egy Kapellán iskola diákjai

Társadalmi szempontból a Kapellánok nagyon eltérő értékrendet képviselnek, mint a többi nagyhatalom, az újszülöttek nem kapnak automatikusan állampolgárságot. Állami pénzen minden gyermek megkapja az iskolai képzést, amelyen belül belénevelik azt, hogy a társadalom gondoskodik róla (az állampolgároknak ingyenes egész életében az egészségügyi ellátás, és biztosítják a továbbtanulást), ám jutalmat az érdemel, aki a társadalom hasznos tagja, és önfeláldozóan megtesz mindent, hogy a társadalmat építse, jobbítsa.18 élvetévüket betöltve egy vizsgát kell tenniük, hogy a választott területükön (legyen ács vagy művész, ebből a szempontból lényegtelen) megütik-e a mércét, ha megfelelnek, akkor megkapja az állampolgárságot. Ha nem sikerül, két éves türelmi időt kapnak, hogy pótvizsgát tegyenek (akár más területen), ha ez sem sikerül, akkor a legalsó társadalmi rétegbe, a szolgák (Servitors) közé kerülnek. A szolgákat nem illeti meg semmiféle jog, nem kapnak semmiféle orvosi ellátást és így tovább, és bár lehetőség van innen kitörni, ha bizonyítják alkalmasságukat az állampolgárságra, ez sokkal nehezebben járható út, mint a vizsgák. Ezzel együtt is a Kapellán lakosság mégis a többi nagyhatalom lakosságához képest sok téren egyenlőbb elbánásban részesül, a származásnak (leszámítva persze a Liao-házat) kevés jelentősége van, egy szolga gyermekét ugyanolyan iskolai képzésben részesítik (állami pénzen), mint bárki másét. Éppen emiatt a lakosság lojalitása magasabb fokú, és általánosságban keményebben dolgoznak, mint a többi nemzet népei, lévén egész életében erre nevelik, és ezért kap elismerést és jutalmat, előremenetelt.


A tervgazdálkodás rányomja a bélyegét a Konföderációra, mindennek lehet nevezni, csak hatékonynak nem, igaz el kell ismerni a tömegtermelés terén figyelemreméltó eredményeket tudnak felmutatni, köszönhetően a keményen dolgozó állampolgároknak. A Negyedik Örökösödési Háború eredményeként azonban sok jelentős ipari világot elvesztettek, ami súlyos hatásokkal járt és jár.


Katonai szempontból a Liao-ház alapvetően eltérő mentalitást képvisel, mint a többi ház, és nagyobb szabadságot ad döntések terén a harctéri parancsnokoknak (ami tökéletes ellenpéldája a Kurita-ház merev alá-fölé rendelt megoldásának). Ezzel együtt is a tömeghadsereg elveire épít, és a regurális erőknél legalább annyira ügyel a "megfelelő" politikai képzésre, mint a taktikaira. Mintegy ellensúlyozva ezt, a regurális erők mellett komoly erőt képviselnek a vallási fanatikus szinten mozgó Harcos Rendek, akik csak a Kancellárnak tartoznak hűséggel, és a birodalom belül nagy tiszteletnek örvendenek, igaz éppen kivételezett státuszuk miatt a regurális erők sokszor megvetik őket, cserébe azok pedig lenézik a hagyományos haderő egységeit. Noha a Negyedik Örökösödési Háborúban látványosan leszerepelt a Kapellán Konföderáció Fegyveres Ereje, nem szabad elfelejteni, hogy ezért leginkább két magas szinten beépített kettős titkosügynök és két magas rangú áruló tehető meg felelősnek.

A Vindicator, a Kapellánnok egyik legelterjedtebb Mech-je immár 200 éve

Technológiai szempontból komoly kettőség figyelhető meg a Kapellán haderőnél. Nagy általánosságban az egyszerű, megbízható Mech-eket szeretik, amelyek mentesek minden sallangtól, ellenben akkor is harcképesek, amikor kinézetre már inkább a roncstelepre valóak. A tömegtermelés következtében a legelterjedtebb típusok nem specializáltak, hanem éppen ellenkezőleg, mindenféle feladatra alkalmas fegyverzettel látják el őket - ennek következtében viszont egyetlen feladatkörben sem kiemelkedőek (mindenre jó valamennyire - de semmiben sem kiemelkedő gondolkodásmód típikus példányai). Általában erős páncélzatot kapnak, ám tömegükhöz képest az átlagnál gyengébb a fegyverzetük. Ezeknek az irányelveknek azonban néha drasztikusan ellentmondó konstrukciókkal is képesek előállni, például a Raven Mech, amelynek elektronikus álcázó berendezése alaposan meglepte a többi nagyhatalmat.


A Kapellán titkosszolgálat a Maskirova (az orosz "színlelés" szóból), amely az egyik legsikeresebb hírszerző és kémügynökség a Belső Szférában, hatalma pedig csaknem korlátlan, és legalább annyira a saját népének megfigyelésére szolgál, mint a külső ellenségekére.

Szabad Világok Ligája (Marik-ház)

Szabad Világok Ligája (Free World Leagune):


Marik-ház
Kapitány-Generális: Thomas Marik
Jelkép:

A Szabad Világok Ligája volt az első kvázi-nagyhatalom, amely létrejött a Földi Szövetség hatalmának ellenpontozására, alapvetően az amerikai parlamenti demokrácia és az európai (első sorban Francia) köztársaságok elemei keverednek ebben az erősen többnemzetiségű birodalomban, melynek központja Atreus.


A birodalom irányítása igen összetett, eredetileg parlamentáris demokrácia, ahol a parlamentbe minden tagbolygó egy képviselőt delegál, és az adott bolygótól függ, hogy ezt milyen elven teszik (van arisztokratikus nemességből érkező, és demokratikusan választott képviselő is). A parlament birtokolja hivatalosan a gyakorló hatalmat, csak neki van joga törvényeket alkotni. A parlament választja ki a Szónokot, aki kilenc, általa kijelölt Miniszterével együtt alkotja a Liga Tanácsot, amely a parlament elé terjesztheti a törvénytervezeteket. A parlament nem-szavazó tanácsosaiként létezik a nemesség (illetve legalább bolygók felett uralkodók tagjaiból álló) Birodalom Lordjai gyülés, amely ilyentén igazi hatalommal nem rendelkezik, inkább csak ceremoniális feladatai vannak.

A Szabad Világok Ligájának parlamentje

Gazdasági szempontból a kapitalista szemlélet működik a Liga területén, és méghozzá nem is rosszul - a Lyránok után az ő gazdaságuk a legerősebb.


Az évszázadok folyamán egyre nagyobb hatalmat kapott a Kapitány-Generális, aki eredetileg csak a Liga katonai erejének irányításáért felelt. A törvényekben a mai napig nincs korlátozva, hogy kit is nevezhet a parlament ki erre a posztra, ám hagyományosan már a Marik-ház képviselői közül származhat (volt az első időkben két példa arra, hogy nem közülük származott a jelölt, de mindkettő csúfos kudarcnak bizonyult). A Csillagliga megalakulásakor de facto a Marik-ház lett a Liga képviselője, ezzel is megerősítve a pozícióját. 3014-3015 között polgárháború alakult ki Janos Marik és öccse Anton Marik között, aminek áttételes következménye lett az, hogy a Kapitány-Generális hatalma tovább nőtt, 3037-től jogott kapott arra, hogy a parlament törvényeit megvétózhassa, illetve elvették a parlament jogát hogy költségvetési úton befolyásolhassa (zsarolhassa). Mintegy mellékesen a korábban nagy fokú függetlenséget élvező provinciákat kettő kivételével felszámolták, és felettük a hatalmat immár tisztán a Kapitány-Generális gyakorolja.

Thomas Marik

A jelenlegi Kapitány-Generális Thomas Marik, aki súlyosan megsérült elődje, Duncan Marik elleni bombamerényletben. Thomas arcának és testének jobb oldala eltorzult, de vasfegyelme és önuralma nem szenvedett kárt, és határozottan állt neki a Liga vezetésének, megszilárdította hatalmát, csökkentve a Parlament befolyását, és sikeresen kezelte egyik provinciájának, az Andurian Hercegség elszakadását, amelynek végén az hercegség ugyan elvesztette addigi viszonylagos függetlenségét, de megszerezte a lakosság támogatását, és a hercegség véderejéből létrehozta az elit Szabad Világok Légióját.

A valódi Thomas Marik

A háttérben azonban súlyos titkok lappanganak, a valódi Thomas Marik olyan komoly sérülést szenvedett, hogy életét csak kibernetikus implantokkal sikerült megmenteni, ám a Liga lakosságának komoly előítéletei és ellenérzései vannak a kibernetikával és protézisekkel kapcsolatban. Ezért egy dublőr foglalta el a helyét, és jelenleg ő uralkodik, miközben a valódi Thomas vallási fanatikus lett. Pontosan nem ismert, hogy a valódi Thomasnak mekkora befolyása van az ál-Thomas döntéseiben, de tény, hogy mindig is jobban szerette a háttérből mozgatni a szálakat, így nem kizárt, hogy a valódi hatalom továbbra is az ő kezében van.

Katonai szempontból a Liga erősen specializált irányvonalat képvisel, ám csatamech-ek mennyisége terén a legkisebb erőt tudják csak felmutatni. Katonai ereje vegyes összeállítású (hagyományos harcjárművek, gyalogság és légierő egészíti ki a Mech-eket), és nagy különbségeket mutat mind minőség, mind mennyiség terén. A tisztek képzése átlagos színvonalon zajlik, noha van kifejezetten elitképzés is. A Mech-jeik kifejezetten az adott feladatra építik, és általában csak arra a feladatra alkalmasak, ám abban menetrend szerint a legjobbak közé tartoznak. A mennyiségbeli hátrányukat igyekeznek minőséggel kompenzálni, és a legmodernebb elérhető technológiákat bevetni. Általában a nagy lőtávolságú "mesterlövész" harcmodort kedvelik, és a tűzerő megszállottai. A Marik-ház rendelkezik a legtöbb és legkomolyabb ugróhajó flottával.

A Szabad Világok Ligájának Awesome Mech-je harc közben

Titkosszogálatuk, a SAFE a Belső Szféra leggyengébbnek tartott hírszerző szerve.

Egyesült Nemzetközösség (Davion- és Steiner-ház)

Egyesült Nemzetközösség (Federated Commonwealth)


Ház: Davion és Steiner
Uralkodó: Hanse Davion és Melissa Steiner
Jelkép: 

A  Egyesült Nemzetközösség  (az angol rövidítésből általában csak FedCom-ként hivatkoznak rá) az egész belső szféra legnagyobb katonai és gazdasági ereje, egymaga felöleli a fél Belső Szférát. Létrejötte Hanse Davion és Katrina Steiner politikai húzása volt. A jelenlegi létezésének alfája és omegája pedig Hanse Davion és Melissa Steiner (Katrina Steiner lánya)  frigye, és a két uralkodó szívvel-lélekkel való munkája, hogy népeiket egybekovácsolják. Az irányításért mindketten a saját területükön feleltek, és elsőszülött fiúk (Victor Davion-Steiner) lesz majd az első egy személyben irányító vezetője.

Victor Steiner-Davion

A FedCom 3028 és 3040 között igazából a két birodalom szövetségénél alig tudott többet felmutatni, noha megosztották egymással a tudásokat, szabad kereskedelmet tettek lehetővé határain belül és igyekeztek egymás hiányosságait pótolni, ahol tudták, továbbra is két birodalom volt, két különálló törvénykezéssel és két különálló hadsereggel. A 3041-től kezdődött el valójában a FedCom két felének egyesítése, ami első sorban a katonaság egybeolvasztását jelentette, a  Egyesült Nemzetközösség  Fegyveres Erői képében. A katonai stratégia és taktika terén a Davionok rugalmasságát próbálták ötvözni a Steinerekre jellemző védekező / nagy távolságból vívott harcmodorral, és igyekeztek vegyíteni is a két oldal Mech-jeit is.


Titkosszolgálatukat szintén egyesítették, pontosabban közös irányítás alá vonták őket, mivel a már egységesített Katonai Hírszerző Ügynökség és a civil Lyrán Hírszerző Testület, illetve a Hírszerző Elemző és Műveleti Minisztérium ellenállt az egyetlen közös hírügynökségbe való vonásnak.

Davion-ház:
Főherceg: Hanse Davion
Jelkép:

Az Egyesült Napok kiterjedésre a legnagyobb (és 3028 előtt) a legtöbb rendszer uraló birodalom. Alapvetően a Brit Nemzetközösségre hajaz,  irányításáért a Főtanács felel,  ahova minden bolygójáról egy képviselőt (aki lehet örökösödési alapú nemes, vagy akár választott is) delegál. A Főtanács elnöke a Főherceg, aki a Davion-ház szülötte lehet, ám a pozíció betöltéséhez szükséges legalább öt évnyi szolgálat az Egyesült Napok Fegyveres Erőinél.


Az Egyesült Napokat egy arisztokratikus rendszer, ahol a nemesség és kvázi a katonai elit réteg határozza meg mindennapi életét, noha a törvényei a civilek számára is biztosít alapvető jogokat, mint a szólásszabadság illetve a vallásgyakorlás szabadsága, illetve bizonyos keretek között lehetőséget ad arra, hogy a nagyon népszerűtlen nemesi képviselőket leváltassák. Bár hivatalosan nyitott és egyenlőnek nevezett a rendszer, valójában erős a kasztosodás, és nagyon nehéz a civil rétegekből bekerülni a katonai elit, és csaknem lehetetlen a nemesség közé. Kicsit ironikus, hogy eközben a demokratikus értékrend és egyenlőség bajnokainak tartják magukat.

Hanse Davion

Hanse Davion, a "Róka" egy briliáns elme, aki eredetileg nem is készült uralkodónak, lévén második gyermek volt, és a trón bátyjára, Ian Davion-ra szállt. Mechwarrior-ként kitüntette magát, és gyorsan magáévá tette a szokatlan, ám életképes taktikákat, amivel sikert sikerre halmozott a harctéren. Az amúgy a harcot a politikánál jobban kedvelő (és az utóbbihoz igazából nem is értő) Ian Davion azonban 3013-ban úgy halt meg a harctéren, hogy nem hagyott hátra örököst, így Hanse lett az új Főherceg. Bátyjánál sokkal jobban érdekelte az, hogy mi folyik birodalma határain belül, és azon volt, hogy megoldásokat találjon a fennálló gazdasági és társadalmi problémákra. A birodalma jövője szempontjából Hanse a Csillagliga visszaállításában látta a megoldást, és talán abban bízott, hogy az új Csillagliga Első Lordja ő lehet. Ehhez nagyon jó táptalajt nyújtott Katrina Steiner békejobbja, amelyben hatalmas lehetőségeket látott, és ezeket rövid úton naki is állt kiaknázni. Megegyezett az Arkónnal abban, hogy egyesítik a két nemzetet, és feleségül veszi lányát, Melissát. Innentől kezdve a dinasztiaépítés volt a cél, hogy utódai egyszer az egész emberiség felett uralkodhassanak, lehetőleg elhozva a békét.

Egy Davion Warhammer mech a Deshler bolygóért vívott harcokban, 3025-ben 

Katonai szempontból talán a legerősebbek a Belső Szférában, mind mennyiségben, mind a fegyverzet (Mech-ek) minőségében, mind taktikai képzettségben az élvonalba tartoznak, ám ennek ellenére sincsenek könnyű helyzetben, mivel övék a leghosszabb határ is egyben, és a legtöbb őrizendő bolygó - éppen ezért nehéz a katonai erők összpontosítása. A Davion-taktika jellemzően rugalmas, de szeretik az üss-és-fuss elvre építeni, amihez a nagy mennyiségű könnyű és közepes mech ideális.


Hírszerzés terén közepesen jónak tekinthetőek, igyekeznek mindenről tudomást szerezni, ám közben nem bemocskolni a kezüket.


Ahol viszont komoly gondjaik vannak, az a gazdaság, alapvetően pár igen fejlett világ mellett a legtöbb rendszer elmaradott és szegény, ezért is hozta létre Hanse Davion a New Avalon-i Tudományos Intézetet, ahol igyekeznek megoldást találni arra, hogy felzárkóztassák ezen világokat is.


Steiner-ház:
Arkón: Mellisa Steiner
Jelkép:

A Lyrán Nemzetközösség az egyik legnagyobb birodalom a Belső Szférában, leginkább a XIX. századi (akkor frissen egyesült) német birodalomra emlékeztet,  mélyen arisztokratikus, ám sok tekintetben igen liberális nemzet. Székhelyük Tharkad, egy jeges, hűvös világ. Vezetője az Arkón, aki a Steiner-ház szülötte. Az irányítás a nemesség kezében van, és bár a köznép számára a szólásszabadság, vallásgyakorlás szabadsága, és a szabad sajtó biztosítottak, ezen jogokat szükséghelyzetben magától értetődően korlátozzák. Létezik ugyan egy Földbirtokosi Gyűlés, ahol a bolygók képviselői hoznak döntéseket, ám a hatásköre alig több, mint egy informális tanácsnak.

Melissa mint gyalogsági parancsnok

Melissa Steiner kilóg az uralkodók közül, a gyönyörű lányt komoly tudásszomj gyötörte, és miközben ügyelt arra, hogy az arisztokrácia által elvárt viselkedési normáknak is megfeleljen, könnyedén leiskolázta őket ismeretanyagban. Egyáltalán nem vonzódott a Mech-ek vezetéséhez, ezért szokatlan módon gyalogsági tisztképzést kapott. 3027-ben, úton New Avalon (a Davionok fő bolygója) felé elrabolták és végül a Davionok szolgálatában álló Kell Kopók (Kell Hounds) zsoldosseregnek köszönhette szabadulását. 3028-ban összeházasodott Hanse Davion-al, de ő irányította tovább az új szuper-birodalom Lyrán felét. Igen empatikus, megértő és karizmatikus asszonyként vált ismertté, aki szembeszállt a túlzottan kapzsi iparosokkal is, ha úgy hozta a helyzet. Azon kevesek közé tartozik, akit (csaknem) mindenki szeret, legyen barátja vagy ellensége...

Melissa Steiner portré 3049-ből

Ahol a Lyránok brillíroznak, az az ipar, gazdasági szempontból ők a legerősebbek, fejlett és kiterjedt iparral megtámogatva, és igen jól kiépített kereskedelemmel.


Katonai szempontból viszont jóindulattal is csak közepesnek tekinthetőek, amiért nagyon nagy mértékben az arisztokratikus rendszer tehető felelőssé, ahol a legtöbb esetben a származás többet nyom a latba az előremenetelnél, mint a tudás (az ilyen tiszteket Előkelőségeknek (Social General nagyon szabados fordítása) nevezik), és ez rányomja a bélyegét a stratégiai és taktikai képességeikre is, a történelmük tele van elhibázott hadmüveletekkel, katonai katasztrófákkal (noha időnként hihetettlenül zseniális tiszteket is képes kitermelni a rendszer). Ezt a rendszert a FedCom idején a Davionok segítségével elkezdték megreformálni, és a vízfejet felszámolni, ám ennek hatása csak mostanában kezd megmutatkozni.

Tipikus Lyránok - három Rohammech (Banshee, Zeus és Atlas)

A Lyránok silány tisztikart az ipari erejükkel kompenzálják. Bármely más háznál több Roham és Nehéz Mech-el rendelkeznek, amelyek jellemzően rinocéroszbőr vastagságú páncélzat és kisebb hadseregre való fegyverzet terhe alatt nyőgnek - ebből fakadóan a Lyránok Mechjei jellemzően lassúak, és inkább a védekező harcmodorhoz illenek, ami tökéletesen meg is felel az összetett hadmozdulatokat általában mellőző taktikájukhoz. Hogy maximalizálják az ebből fakadó előnyöket, kedvelik a nagy hatótávolságú fegyvereket, és igyekeznek az ellenfeleket távolról elpusztítani.


A hírszerzésük a kevésbé hatékonyak között van nyílvántartva, pedig a valóságban nem lebecsülendőek, köszönhetően annak, hogy szinte bárkit képesek megvesztegetni feneketlen pénztárcájukkal.

Melissa Steiner és Hanse Davion esküvöjükön

Drakónis Szövetség (Kurita-ház)

 Drakónis Szövetség (Draconis Combine)

Kurita-ház

Koordinátor: Takashi Kurita
Jelkép:

A Drakónok a Egyesült Nemzetközösség  után a legerősebb birodalom, a XX. század eleji-közepi japán militarista-nacionalista rendszer, de attól eltérően tisztán diktatórikus (noha hozzá kell tenni, hogy a Drakónok területén többségben nem Japán felmenőkkel büszkélkedő emberek lakják). Vezetője a Koordinátor, aki katonai diktátorként irányítja birodalmát, és Luthien világában uralkodik.


A Drakónis lakóinak nincsenek jogai, csak kötelességei, és ezeket nagyon is megkövetelik rajtuk. A rendszer hatékonysága mégis erősen kérdőjeles, amit nagy részben a sokszor párhuzamosan, egymással vetélkedő intézmények belső harcai bénítanak meg. A birodalom működéséért felelős, erősen bürokratizált civil intézmények felelnek, ám hivatalosan a hatalom a katonaság kezében van, amely sokszor felülbírálja (vagy felülbírálná) a civil döntéseket. Rögtön két, egymással konkurens titkosszolgálat is működik (az egyik a Belbiztonsági Erők, a másik az Öt Pillér Rendje), akik mindenkit megfigyelnek, a civil lakosságtól kezdve a katonaságon át egészen a Kurita-családig - és természetesen a másik titkosszolgálatot is. Ezek után nem meglepő talán, hogy a Koordinátor biztonságáért viszont egy, kizárólag a katonaság soraiból származó erő felel.

Takashi Kurita

Takashi Kurita 3004.-ben vette át az irányítást brutalitásáról és ostoba döntéseiről elhíresült apjától, Horiho Kuritától, akit a saját testőre gyilkolt meg (Takashi gyorsan kivégeztette a gyilkost, és elfojtott minden olyan hangot, amely azt sugallta volna, hogy köze van apja halálhoz), a bushido szellemében kemény kézzel látott hozzá birodalma továbbterjeszkedése irányába, ám mind a Harmadik, mind a Negyedik Örökösödési Háború súlyosan érintette a Drakónisokat, nem kismértékben a túlságosan is rugalmatlan parancsnoki rendszer, és az értelmetlen szabályok, mint a háborúban vesztes tisztek kötelező seppuku-ja miatt. A háború végével felülvizsgálta korábbi döntéseit, és diplomatikusabb, higgadtabb, pragmatikusabb kormányzás lett a jellemző rá. 

Theodore Kurita

Még a korábban megtagadta saját fiát, Theodore Kuritát, akit édesanyja (hogy ellensúlyozza Takashi hűvös és lelketlen természetét) a Kurita-normáktól eltérő, szabadabb gondolkodásra nevelte. Theodore sorsa elviekben a biztos halál lett volna a Vega Légió élén, amelyet csupa alkalmatlan és (Drakónis értékrend szerint) értéktelen katona alkotta. Theodore mégis sikeresen helyt állt, és kvázi neki köszönhető mindegyik győztes csata, amely a Negyedik Örökösödési Háborúban a Drakónisok megvívtak. Takashi nyilvánosan megbocsátott fiának, és kinevezte hadügyminiszternek, Theodore itt is brillírozott, negálta a Lyránok összes győzelmét az által, hogy létrehozta a Szabad Rasalhág Köztársaságot. Apa és fia immár együtt dolgozik a Sárkány újjáépítésén, és a birodalmukra rég nem látott fejlődésnek és békés korszak köszöntött.

Egy Kurita hangár, és benne két Hatchetman mech javítás alatt

Katonai szempontból a Sárkány kétségkívül igen veszélyes, ám legalább annyira saját magára, mint ellenségeire. A tisztek képzésének minősége széles tartományban mozog, a két véglet között minden megtalálható, akad olyan, ahol csak a gyakorlati képzésben hisznek, és éles lőszerrel való harci játékokban edzett tisztek kerülnek ki a falaik között (magyarul akik túlélte a kiképzést...), és akad olyan, ahol kifejezetten az elméleti oktatásban, Sun-Tzu elveiben és a Bushido bölcsességében hisznek. A katonaság kódexe egyébként a bushidora épül, ha tehetik egy-az-egyben vívnak meg ellenfeleikkel, és nagyon szigorú a hierarchikus alá-fölé rendeltség, a kapott parancsokat kérdés és késlekedés nélkül kell végrehajtani. Ez a fajta gondolkodásmódot csak lassan tudja átalakítani Theodore.

A Dragon, a Kuriták egy tipikus nehéz Mech-je

Taktika terén a sebesség és a precizitás, no meg a közelharc megszállottai. Ennek leginkább könnyű és közepes Mech-ek az ideálisak, ám nehéz és roham mech-jeik is jellemzően gyorsabbak, mint a többi birodalom Mech-jei, ám ugyanakkor összevetve azokkal, övéik a leggyengébben páncélozottak is.

A Battletech világának történelme 3049.-ig

Földi szövetség (Terran Allliance) 2086-2315:

2013-ban létrejött egy új nemzetközi szövetség, az ENSZ kvázi utódja, a Western Alliance (Nyugati Szövetség), amelybe az összes nagyobb hatalom helyet kapott, 2086-ban a világűr kolonizálását elkezdve, a szövetséget átkeresztelték Terran Alliance (Földi Szövetség) névre. A szövetség alapvetően a nagyhatalmak játéktere volt, a kisebb és szegényebb országok hatalma és szava csekély volt, ami társadalmi feszültségeket okozott. A csillagközi kolonizáció, vagyis más naprendszerek meghódítására azonban várni kellett, amíg egy megfelelő eszköz nem került a szövetség kezére. Az első Fénynél Gyorsabb (Faster-Than-Light, FTL) hajtómű megvalósításáig 2103-ig kellett várni, és iszonyatos költségeket jelentett, ám a sikeres próba után nekiálltak az első csillagközi fénynél gyorsabb űrhajó megépítésének, amely a TAS Pathfinder névre hallgatott (a TAS a Terran Alliance Ship, Földi Szövetség Hajója rövidítése). A Pathfinder első útja a Tau Ceti-re vezetett és a 14 fős személyzete 30 nap múlva épen és egészségesen vissza is tért a Naprendszerbe. A sikernek köszönhetően azonnal nekiálltak a környező naprendszerek felderítésénak, és további hajók építésének, majd 2110-ben az első kolóniát is létrehozták a New Earth (Új Föld) bolygón.

A Terran Alliance 2235-ben (belső körvonal, illetve hozzá képest a későbbi Belső Szféra határai (külső kör)

Megkezdődött az emberiség csillagközi kirajzása, ám ismét felszínre kerültek a politikai és társadalmi ellentétek, a gazdag és befolyásos országoké lettek a Földhöz közelebbi és a kellemesebb éghajlatú, élhetőbb bolygók és rendszerek, a kisebb és szegényebb országok csak a távolabbi, így ellátottság terén rosszabbúl álló, illetve a kevésbé élhető bolygók jutottak csak. 2235-re már mintegy 600 kolónia létesült a Naprendszer 120 fényéven belüli körben. A társadalmi feszültségek viszont általános problémát okoztak, az adókat úgy állapították meg, hogy a tehetős és befolyásos rétegnek ne okozzon komoly érvágást, míg a szegényebb rendszerek és országok számára komoly gátló tényező legyen a fejlődésben. 2236-ban egy távoli világ, amelyet átkereszteltek Freedom (Szabadság) névre kikiáltotta függetlenségét a szövetségtől. Válaszul hatalmas katonai erőt küldtek a helyszínre, és a polgárháború brutális intenzitású mészárlásba torkolott, amely sok más világ, és földi nemzet szemét is felnyitotta, és a lázongások miatt a Terran Alliance hatalma gyorsan erodálódni kezdett. 2242-ben a szövetség a Naprendszertől 30 fényéven belül lévő kolóniákról (30 fényév a csillagközi ugróhajók egy ugrással megtehető hatótávolsága) visszavonta minden katonai erejét a Naprendszerbe, és a továbbiakban csak az ezen belüli problémákra koncentrált. A magas adók, a velejéig korrupt  rendszer és a lázadások brutális leverése miatt rengetegen menekültek el a Földről, és kerestek új otthont a kolóniákon, amelyek a szabadság új ízét kezdték el ízlelgetni - és egyben az egymással szemben gyanakvás és érdekérvényesítés új korszakába léptek. 2271-ben alakult meg az új nagyhatalmak első fecskéje, a Free Worlds Leagune (Szabad Világok Ligája), amely három egyesült világból jött létre, és később egyre nagyobb hatalomra tett szert, majd a következő évszázad elején de facto a Marik-ház birodalma lett.

2315-ben a James McKenna a vergődő szövetséget végül felszámolta, romjain pedig létrejött a Terran Hegemony (Földi Hegemónia, utóbbi szó vezetőt, vezetést jelent), amely hamarosan a Cameron-ház befolyása alá került.

A Háború Korszaka (Age of War) 2315-2570:

A zavaros időkben az erők koncentrálódásának következtében a már létrejött Szabad Világok Ligája, és Földi Hegemónia által jelentett fenyegetésre válaszul új hatalmak jöttek létre, ezek:

Federated Suns (Egyesült Napok), megalakult: 2317, uralkodóház: Davion
Draconis Combine (Drakónis Szövetség), megalakult: 2319, uralkodóház: Kurita
Lyran Commonwealth (Lyrán Nemzetközösség), megalakult: 2340, uralkodóház: Steiner
Capellan Confederation (Kapellán Államszövetség), megalakult: 2367, uralkodóház: Liao

Ezzel a néggyel kibővülve a hat nagy birodalom uralta területet nevezzük Belső Szférának (Inner Sphere). Ami ezen túl van, az a Periféria, amely jellemzően a kevésbé fejlett, kisebb hatalmak uralta területek.

A Mackie, az első Battlemech

A birodalmak természetesen hamarosan egymásnak is estek, ahogy terjeszkedésük közben egymás érdekszférájába ütköztek, és hatalmas, háborúzó massza alakult ki. Felsorolni is sok lenne a különféle háborúkat, ám ezek a technológiai fejlődést a pusztító eszközök létrehozásának irányába haladtak inkább. 2439-ben a Földi Hegemónia létrehozta az első harci Mech-et, a Mackie-t, egy száz tonnás, kétlábú, humanoid harci gépet,  és 2455-től (amikor a Lyránok ellopták a terveket) szépen lassan a többi ház hadseregében is elterjedtek, majd pár évtized alatt a harcterek meghatározó szereplői lettek.

Csillagliga (Star Leagune) 2570-2780:

A Belső Szféra 2570-ben, középen a szürke rész a Földi Hegemónia, 

a többi nagyhatalom és a peremvidék pedig fel van tüntetve

A Csillagliga (Star Leagune) a vérengzés befejezésére tett erőfeszítések gyümölcse lett, amelyet 2556-ban a Földi Hegemónia, a Kapellán Konföderáció és a Szabad Világok Ligája által aláírt békeegyezményre épült, amelyhez 2558-ban a Steiner, 2567-ben a Davion, végül 2568-ban a Kurita ház is csatlakozott.

A Csillagliga vezetője az Első Nagyúr, aki pedig a Cameron-ház feje, Ian Cameron lett, aki a nejét nevezte ki az ekkor még csak formáódó Csillagliga Véderő (Star League Defense Force, SLDF) parancsnokának. A véderőt a liga tagjai adják össze, de e mellett a házaknak lehetőségük volt egy kisebb haderő fenntartására is. A békét a véderő ereje biztosítja, ha valamelyik ház esetleg háborúba keverende a másikkal, a véderő szükség esetén beavatkozhat, és rendet tehet. Ez persze egyben előre is vetítette, hogy a Csillagliga bizony korántsem volt teljesen stabil és békés, ám a házak közötti feszültségek inkább a politikai, mint a valós harctéren lettek megvívva. Talán nem túlzás az a nézet, amely ezt az időszakot tekinti az emberiség aranykorának.

A Csillagliga jelképe

Ez persze még korántsem lett volna elég tartós cement a Csillagliga összefogására, ezzel Ian Cameron is tisztában volt, így 2577-ben meghírdette az Újraegyesítési háborút (Reunification wars) amely keretében a nagy birodalmak határain túl lévő Periférián (Periphery) található kisebb szövetségeket és birodalmakat szándékozott beolvasztani a ligába. Ezek eredményeként a 2585-ben a Külső Világok Szövetsége (Outworld Alliance) egy iszonyatosan brutális invázió keretében lett bekebelezve (ami márcsak azért is meglepő, mert a szövetség nem rendelkezett komoly haderővel), a Kanópos-előljáróság (Magistracy of Canopus) 2588-ban, míg a Perem Világok Köztársasága (Rim Worlds Republic) 2596-ban kemény, de komoly atrocitásoktól mentes hadjáratban lett térdre kényszerítve. A Taurusi Szerződés (Taurian Concordate) noha a perifériához tartozott, egy igen fejlett és prosperáló birodalom volt, és csak elhúzódó, nagyon véres, brutális harcok árán (melyekben általános volt a felégetett föld taktikája és a harcjárművek, mech-ek civil régiók közepén való állomásoztatása) sikerült legyűrni 2596-ban. A Periféria kishatalmai csak szavazati jog nélküli helyet kaptak a Csillagliga Nagytanácsában

Egy Quickdraw mech a Taurusi Szerződés egyik városában

A XXVII. századot a technológiai fejlődés motorja mozgatta, megalkották a Hiperpulzus-generátorokat, amelyekkel a fénynél gyorsabb adatátvitel lehetővé vált, és amelynek hálózata alapjaiban reformálta meg az csillagközi kommunikációt, amely korábban csak az ugróhajók által lehetett biztosítani. Ezen kívül új víztisztító eljárások, modern neurális számítógépek és más felfedezések is jelzik, hogy a liga csillaga fényesen ragyogott az égen. Ám a ligát belülről a fű alatt egymással vetélkedő nagyurak, míg kívülről a Perférián növekvő elégedettlenség veszélyeztette, utóbbi ellen az SLDF komoly erőket állomásoztatott ott, és hatalmas erődöket emeltek a határokon, hogy biztosítsák a védelmet.

Aleksandr Kerensky tábornok

A XXVIII,. század közepére a igencsak megromlott a viszony az Első Nagyúr, Simon Cameron, valamint a Davion és a Kurita ház között, mely mögött az állt, hogy a két ház közötti háborúnak Simon egy kierőszakolt békekötéssel vetett végett. 2751-ben Simon meghalt, és nyolc éves fia, II. Richard Cameron lett az új Első Nagyúr. A Csillagliga Nagytanácsa Nicholas Kerensky-t, az SLDF parancsnokát nevezte ki régensnek a fiatal uralkodó mellé. Richard legbefolyásosabb tanácsosa mégis Stefan Amaris, a Perem Viklágok Köztársaságának uralkodója lett, aki miközben titokban az engedélyezettnél kétszer-háromszor nagyobb haderővel rendelkezett, meggyőzte a fiatal Első Nagyurat arról, hogy vonja ki a területéről az SLDF egységeket, és adja át a határon épített erődöket neki. Meggyőzte továbbá, hogy a Nagytanács által a Perifériára kiszabott magas adók valójában a nagy uralkodóházak saját, eltitkolt haderejének felduzzasztására szolgál csak.

Stefan Amaris

Az Első Nagyúr Amaris ármánykodásának köszönhetően ezért kiadta parancsba, hogy oszlassák fel a többi öt nagy ház (Davion, Kurita, Steiner, Marik és Liao) saját haderejét. A házak tiltakozására, illetve Kerensky tanácsára végül ezt a parancsot vissza is vonta, de továbbra is inkább Amaris befolyása érvényesült. Annak az Amarisnak, aki a háttérben eközben a lázadás lángjait gyújtogatta a Periférián, amely egyre több és több SLDF erőt foglalt le, majd ezek leverésére odavezényelte a régens Kerensky-t. Még arról is meggyőzte II. Richardot hogy fogadja el a Perem Világok katonai segítségét a Föld védelmére.. 2765-ben ezen a katonai erők élén Amaris végrehajtotta tervének utolsó kulcsmozzanatát: egyetlen nap alatt kiirtotta a teljes Cameron-dinasztiát, és uralkodónak kiáltotta ki magát.

Amaris szerette volna megnyerni magának Kerensky-t, ám a tábornok, mint a Csillagliga Védelmezője titulus viselője trónbitorlónak (Usurper) nyilvánította őt, békét kötött a többi Periféria kisbirodalommal, majd a Amaris hátországa, a Perem Világok Köztársasága ellen vonult, megnyitva az Amaris polgárháború 13 éves korszakát. Mind Amaris, mind Kerensky kérte a többi nagy ház támogatását, ám azok hivatalosan mind semlegesek maradtak, igaz a Kurita-ház sakkban volt tartva az által, hogy Drago Kuritát, aki a Drakónis Szövetség nagykövete volt a Földön, elfogták, ennek köszönhetően Kerensky nem kapott engedélyt arra, hogy átvonuljon a Sárkány területén. A többi nagyúr ha nyiltan nem is, közvetve viszont támogatták Kerensky-t, és az SLDF-et. 2777-ben megkezdődött a Naprendszer ostroma, amely mintegy 100 millió áldozatot követelt, és csak 2779-ben, Amaris halálával ért véget, akinek családja és hozzátartozói osztoztak a Cameron-dinasztia sorsában.

A Comstar logója

Csakhogy a megmaradt öt ház urai nem tudtak megegyezni arról, hogy ki legyen az új Első Nagyúr, mindenki saját magát tartotta a feladatra a legalkalmasabbra, de a biztonság kedvéért a katonái között nagy népszerűségnek örvendő Kerensky-től megvonták a Csillagliga Védelmezője címet, nehogy esetleg magához ragadhassa a hatalmat (amire amúgy jó esélye lett volna, hiszen továbbra is az SLDF volt a legkomolyabb haderő a Belső Szférában). Tíz hónapnyi eredménytelen tárgyalás után a nagyurak 2781-ben végül hivatalosan is feloszlatták a Nagytanácsot, Nicholas Kerensky pedig előre látva, hogy a nagy házak civakodása hova fog vezetni úgy döntött, hogy számüzetésbe vonul a Periférián túlra, és vele tartott az SLDF mintegy 80%-a, ezzel felgyorsítva a Csillagliga szétbomlását. Ekkor jött létre a Csillagliga Kommunikációs Ügynökségéből a Comstar, akik a hiperpulzus-generátorok segítségével a csillagközi információáramlásért feleltek. Jerome Blake, a Comstar első Primus-a 2788-ban a frissen alakult Comguard (a Com a kommunikációra utal, a Guard őrséget jelent) segítéségével meghódította a Földet, és felajánlotta az öt háznak, hogy amennyiben azok tiszteletben tartják a Comstar semlegességét, úgy biztosítják számukra a kommunikációs hálózat szolgáltatásait - erre mindegyik nagy ház kényszerűen rábólíntott, felismerve, hogy a hálózat nélkül komoly stratégiai hátrányba kerülhetnek. A Comstar felelős a kvázi konvertibilis valutáért is, egy C-bill ugyanis 1 másodperces, csak szöveges hiperpulzus-üzenet ára.

Első Örökösödési Háború (First Succession War) 2786-2821:

Az öt nagy ház jelképe, felső sor: Kurita és Davion, alsó sor: Liao, Marik és Steiner

Ahogy az várható volt, az SLDF erők távozásával az öt nagy ház egymásnak esett, és sose látott brutalitás vette kezdetét, az Első Örökösödési Háború (First Succesion War). Általános volt a tömegpusztító fegyverek bevetése, gyakorlatilag kíméletlen totális háború vette kezdetét, majd 2788-tól áttértek inkább a másik fél ipari infrastruktúrájának és a bolygók víztisztító berendezéseinek támadása, ahol nem is az volt a cél, hogy megszállják a bolygót, csak az, hogy az adott bolygó ipari kapacitását lenullázák, illetve szenvedést okozva a lakosságnak megtörjék a másik fél morálját.

A szörnyűségek ikonja a Kentares IV. lett, ahol Minoru Kuritával , a Drakónis Szövetség koordinátorával (uralkodójával) egy orvlövész végzett. Minoru fia, Jinjiro, immár mint újdonsült koordinátor kiadta a parancsot "Mindet megölni!", mikor egy tiszt bátorkodott megkérdezni, hogy egész pontosan hogy is érti ezt a parancsot, Jinjiro egyik testőre lelőtte. Az elkövetkező öt hónapban a Kurita-erők szisztematikusan lemészárolták a bolygó lakosságát, ráadásul mivel Jinjiro (aki a kivégzésekkor személyesen is megjelent) megtiltotta a modern fegyverek használatát, ezért a legtöbb esetben karddal fejezték le az áldozatokat. A Drakón katonák morálja rövid úton teljesen szétesett, sokuk öngyilkosságba menekült. A Comstar titokban kiszivárogtatta a mészárlás tényét és annak bizonyítékait, amely mindenhol nagy megrökönyödést váltott ki (kivéve persze a Drakónisoknál, ahol a lakosság félve a retorzióktól inkább tetetett örömmel fogadta a híreket), melynek következtében a Davion-ház megkettőzöt erővel állt neki a Kurita-ház támadásait visszaverni, sőt, visszafoglalták az addig elveszett területeket is. Jinjiro, aki maga is ép eszével fizetett döntéséért, képtelen volt a Davionok előre nyomulását még felfogni is, nemhogy tenni ellene. Mintha ez még nem lett volna elég, a Kurita-ház szolgalatában álló Eridani Könnyű Lovasság (Eridani Light Horses), felbontotta a szerződését, és távozni készült, amire a Sednai bolygó kormányzója úgy reagált, hogy fogságba ejtette az ott állomásozó Eridani zsoldosokat, szabadon engedésüket pedig a teljes zsoldos egység megadásához kötötte. Mikor ez nem teljesült, a foglyokat kivégezték. Válaszul az Eridaniak két zászlóaljat küldtek a bolygóra, és bosszúból lemészárolták az ott állomásozó regurális Kurita erőket, illetve a kormányzót és a politikai támogatóit, majd távoztak a Szabad Világok Ligájába, ahol tárt karokkal fogadták őket.

Emlékmű a Kentares IV.-es.

A háború több milliárd emberi áldozattal járt, a legtöbb hadihajó megsemmisült, és komoly károkat szenvedtek az ipari gyártókapacitás terén, különösen az űrhajók építésére szolgáló űrdokkokból pusztult el sok. A háború igazából azért ért véget, mert mindegyik fél kifáradt, kivérzett. A Davionok megálltak, miután a Kuritáktól visszafoglalták a korábban elveszett területeket, igazából egyetlen említésre méltó békekötésre került sor, a Lyránok és a Szabad Világok között.

Második Örökösödési Háború (Second Succession War) 2830-2864:

A Második Örökösödési Háború mindössze kilenc évnyi viszonylagos nyugalom után tört ki, és ha ez a kilenc év nincs, akkor megkülönböztetni se nagyon lehetne az Első Örökösödési Háború második felétől. Folytatódtak az ellenséges frakciók hátországában lévő ipari és tudományois központok elleni rajtaütések. Viszonylag kevés bolygó cserélt csak gazdát, de így is százmilliók vesztették életüket, és gyakorlatilag elveszett az ugróhajtóművek gyártásának képessége. A XXVIII. század közepétől kezdve szépen lassan egyik nagy ház sem volt képes az elveszett ugróhajóinak pótlására, és karbantartásuk is egyre nehezebbé vált, ahogy a pótalkatrészek gyártása is problémákba kezdett ütközni - kényszerűen így kannibalizációra került sor, hogy legalább valamennyire fent tudják tartani a működőképes hajókat.

Egy Firestarter Mech tombolása

Ez a háború is inkább az egyre fogyatkozó katonai erőforrások miatt ért véget - már ha annak lehet nevezni azt, hogy ideiglenesen abba hagyták a felek egymás támadását, lévén béketárgyalásokra ezúttal se igazán került sor.

Harmadik Örökösödési Háború (Third Successio War) 2866-3025/3028:

Ezúttal két évet se kellett várni, hogy a harcok újra kiújuljanak, ahogy a Drakónisok megtámadták a Lyránokat. A harcok intenzitása és mérete visszafogottabb lett a korábbi két háborúhoz képest, ám ezt leginkább a fogyaztkozó hajóknak és harceszközöknek lehetett betudni, nem másnak.

A lassabb, kevésbé intenzív háború más eredményeket is hozott. Miután mindegyik fél ráébredt, hogy a másik fél ipari hátterének és ugróhajóinak támadása a továbbiakban már azt veszélyezteti, hogy az emberiség képtelen lesz a csillagközi utazásra előbb-utóbb, nem hivatalos szabályok jelentek meg a csatatereken. Az ipari létesítményeket és a civil célpontokat már nem támadták, ehelyett a bolygókért vívott harcokat ezektől messze, lehetőleg lakatlan helyeken vívták meg. Amennyiben egy erő veszített, váltságdíj fejében szabadon elvonulhatott a harctérről. A hatalmi struktúra is átalakult, az erősen központosított irányítás helyett majdnem mindenhol feudális rendszer kezdett kialakulni, hűbérúri alapon. A főnemesek az öt nagy család, akik egyes régiókat, bolygókat hűbéruraknak adták ki, akik cserébe hűségükkel (adójukkal) és katonai erejükkel (Mech-jeikkel) szolgálták a főuraikat.

A legfontosabb szabály viszont az volt, hogy az ugróképes hajókat egyik fél sem tekinti célpontnak. Emiatt aztán a még megmaradt kevés ugróképes hadihajó a valódi értékét elveszítette, harcokban nem is nagyon vetették be őket. Az ugróhajók által szállított Leszálló-hajók vagy Dobó-hajók (Dropships) viszont már legális célpontnak számítottak, mivel ezek gyártására (ha korlátozott számban is), de képesek voltak.

Hanse Davion, a "Róka", aki a ravaszságáról kapta gúnynevét

Belátva, hogy az emberiség már messzire került a Csillagliga fénykorától, és lassan tovább csúszik lefele, a technológiai sötétkor felé, a Lyrán Nemzetközösség feje, Katrina Steiner Arkón 3020-ban békeajánlatott tett mindnégy konkurens hatalomnak. Az egyetlen válasz az Egyesült Napok vezérétől Hanse Davion-tól érkezett, akivel 3022-ben alá is írtak egy megállapodást, az Egyesült Nemzetközösségek Szövetségének dokumentumában, melyben megegyeztek a kölcsönös meg-nem támadás mellett a tudományos ismeretek megosztásában, illetve katonai és kereskedelmi együttműködésben. Egy titkos paktumban pedig Hanse Davion házasságáról állapodtak meg Katrina lányával, Melissa Steinerrel.

A három másik ház megrémülve attól, hogy egy formálódó Davion-Steiner szövetség (amely katonai és gazdasági erejében felért a másik három birodalom együttes erejével) elsöpörheti őket létrehozták a Kapetyn-egyezményt. Az egyezmény célja, hogy kölcsönös meg-nem támadásról biztosítja a feleket (ez a Szabad Világok Ligája és a Kapellán Könföderáció közötti mély ellentétek miatt egyébként sose működött igazán), illetve megosszák egymással a kémszervezetek által megszerzett információkat, továbbá korlátozott katonai együttműködést biztosított. A Kapetyn-egyezmény mozgatórugója az volt, hogy a Davionok közismert Kurita-ellenességére építve feltehetően az egyesült Davion-Steiner erők a Kuriták területét támadják meg. Ha azonban a Szabad Világok és a Kapellánok a másik oldalról hadat üzennek, akkor kénytelenk lesznek kétfrontos háborút vívni.

A Belső Szféra erőviszonyai 3025-ben

3025-re a valódi háborúskodás befejeződött, helyette a katonai fenyegetés és a politikai, valamint kém-játszmák kerültek előtérbe, többek között Maximillian Liao azon (végül sikertelen) terve, hogy Hanse Davion-t meggyilkoltattja, és a helyére egy imposztort állít, aki neki dolgozik. Összecsapásokra természetesen ekkoriban sem volt hiány, ám paradox módon az elviekben szövetséges Liao- és Marik-ház között, akik letagadható zsoldosok segítségével keserítették meg egymás életét.

Negyedik Örökösödési Háború (Fourth Sucession War) 3028-3030:

A Negyedik Örökösödési Háború magvait a Davion-Steiner egyezményre lehet visszavezetni, amit Maximillian Liao 3025-ös sikertelen próbálkozása fűtött tovább, amelyben Hanse Davion helyére a hasonmását ültesse. Hanse Davion titokban kémszervezetének főnökének fiát, Justin Allardot (Justin Xiang álnéven) beépítette a Liao-ház titkosszolgálatába, a Maskirovába, aki a kémszervezet második embere lett, ráadásul a harmadik ember szintén egy Davion kettős kém, Alex Mallory. Ezen kívül pedig titokban felvette a kapcsolatot Candice Liao-val, aki a St. Ives (a Kapellán Konföderáció területének egy-ötöde) bárónője és Maxillian várható utódja volt. Ezek mellet 3026-tól kezdődően minden évben nagy szabású hadgyakorlatot tartottak a Kapellán területek mellett, ingerelve a Liaokat.

Eközben a Belső Szféra túloldalán a Lyránok a velük szomszédos Kurita-területekre vetettek szemet, amely a főleg Skandináv örökséget képviselő Rasalhág-fennhatóságot jelentette, ahol évszázadok óta működött az ellenállás, leginkább a Lyránok támogatásával.

London háttérként, előtérben pedig egy Atlas mech és a nagy házak egy-egy képviselője

Minden készen állt a nagy előadásra, amit 3028-ban a Földön egy gigászi esküvőn kezdődött. Itt kelt egyben Hanse Davion és Mellisa Steiner, a vendégségben pedig ott volt minden nagy nemesi ház és aki számított. Itt robbantotta ki (a valójában már egy napja zajló) háborút Hanse a következő szöveggel:

"Kedvesem... Neked adom a Kapellán Konföderációt!"

Melissa Steiner-Davion, Hanse Davion felesége, a háttérben egy ugróhajó,

kiengedett napkollektorral és két dobóhajó

Az eredményt el lehet képzelni. Az évek alatt megszerzett hírszerzési információk birtokában a Davion erők szinte elsöpörték a Liao-határon állomásozó egységeket, Justin Allard felfedve valódi identitását, elmenekült szerelmével, Candice Liao-val a Davionokhoz, és később megkapták a St. Ives területeket, amely felett ők uralkodtak a St. Ives-Paktum keretében. Egy másik áruló, Pavel Ridzik, aki Maximillan fő katonai tanácsadója volt, hazatért Tikonovra, és kikiáltotta a Tikonovi Független Köztársaságot, amely független szövetséget kötött a Davionokkal, mely szerint a Liao-kat nem bántják - ellenben megtámadták a szomszédos Szabad Világok Ligáját, és ott rövid idő alatt több rendszert is elfoglaltak.. Ridzik-et megölték Maximillan Liao parancsára, ám a köztársasága fent maradt egészen 3031-ig, amikor beolvadt az Egyesült Nemzetközösségbe. 

A Drakónis-határon az Egyesült Nemzetközösség teljes mellszélességben támadott, és rövid idő alatt elfoglalta a Rasalhág régiót, ám a támadássorozat nagyon kimerítette a Steiner-erőket, így végül a Drakónis-ellentámadás némileg visszavetette őket.

A harmadik nagy front egy titkos háború volt, amelyet a Comstar képviselt. Noha semlegesnek tekintették magukat, úgy vélték, hogy túlságosan veszélyes az erőegyensúlyra az újonnan létrejött  Egyesült Nemzetközösség, ezért először csak lassították a területén a kommunikációt, majd a Comguard  egy támadást imitált a Sarna bolygón lévő Hiperpulzus-generátor ellen, mégpedig Mech-jeiken Davion felségjelekkel és azonosítókkal. "Válaszul", a Comstar beszüntetett minden kommunikációs szolgáltatást az  Egyesült Nemzetközösség  számára. A Comstar nem volt tudatában annak, hogy a bolygón lévő Davion erőket ekkor cserélték fel, így nyilvánvalóvá vált Hanse Davion számára, hogy merről is fúj a szél. Ha ez nem lett volna elég, a Comstar támadást indított a New Avalon-i Tudományos Intézet ellen, mégpedig Kapellán különleges erőnek, a Halálkommandónak álcázva magukat. Az intézet védelmére segítő erők között volt maga Hanse Davion is, aki hamarosan megtudta, hogy az adott időben a Halálkommandó teljesen máshol tartózkodott, tehát nem a Liao-k álltak a támadás mögött - nyilvánvaló volt tehát, hogy ismét a Comstar tesz neki keresztbe. A kommunikáció megszakításával azonban nem "süketült" meg teljesen az  Egyesült Nemzetközösség, ugyanis a New Avalon-i Tudományos Intézet titokban kifejlesztett egy kommunkációs rendszert, amely ugyan jóval lassabb, mint a Hiperpulzus-generátorok, ám a Comstar-tól függetlenné lehet tenni az információáramlást.

A Belső Szféra 3040-ben, a Negyedik Örökösödési Háború végén, 
a Sárga terület az Egyesült Nemzetközösség  jelöli,

a sötétkék a Rasalhág köztársaságot, a piros a Drakónis Szövetség, a lila a Szabad Világokat, 

a zöld a Kappelánokat, tőlük jobbra a világoskék terület pedig St. Ives Paktumot

A háború alapjában véve az új szuper-hatalom, a  Egyesült Nemzetközösség  győzelmét hozta, a legnagyobb vesztes pedig a Kapellán Könföderáció lett, amely elvesztette katonai erejének kétharmadát, és ipari területeinek egy jó részét, amely jelentős része ráadásul végül az Egyesült Nemzetközösség  olvadt. A St. Ives Paktum politikailag ugyan független régió lett, de a Egyesült Nemzetközösség katonai erejének oltalmazó ernyője nélkül a Kapellánok támadásának van kitéve. A másik új független hatalom végül is keserű pirula lett mind a Föderáció, mind a Drakónisok számára. Elöbbi arra hivatkozva, hogy nem sikerült felszabadítania a teljes Rasalhág-régiót, nem adta meg számukra a függetlenséget, erre válaszul Thakasi Kurita, a nála megmaradt régióknak függetlenséget adott, így a Föderáció nem tehetett mást, mint az új Szabad Rasalhág Köztársaság számára odaadta az elfoglalt területeket, így létrejött egy ütközőzóna a Drakónisok és a Föderáció között. A Szabad Világok Ligája szintén keserű szájízzel zárt mérlegett, több volágot elveszített a Tikonovi köztársaság által, a másik határán pedig a Lyránok által.

A háború után a Comstar és az Egyesült Nemzetközösség  megegyezett a kommunikáció visszaállításáról, ám Hanse Davion új és veszélyes ellenséget látott a Comstar-ban, és még évekig folyt a két oldal között a rejtett kémháború.